AZ ALAPÍTVÁNYRÓL

A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket.
A alapítvány kuratóriumának elnöke Spang Gyula, az alapítói képviselő Dr. Keszi István.
A Magyar Nyelvőr Alapítvány minden évben átadja a Magyar Nyelvőr Díjat, melyet olyan személyek kaphatnak meg, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választja ki a Kuratórium, a határon túliak köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért.
Az eddigi díjazottakról (a nagydíjak birtokosai):
Dr. Péntek János nyelvész, a kortárs magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb formátumú személyisége, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, egyetemi tanár. Tudományos munkássága kiterjed a nyelvtudomány több ágára, de átfogó érdeklődése, interdiszciplináris nyitottsága révén más tudományok területére is, szakterülete a nyelvtudomány, szociolingvisztika, dialektológia, kisebbségi nyelvhasználat, népnyelv és népi kultúra viszonya.
Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója, számos, a nyelvet népszerűsítő konferencia, mozgalom kezdeményezője, szervezője. Könyveivel, cikkeivel, rádióműsoraival óriási mértékben járult hozzá a magyar nyelv kutatásához, megbecsülésének növeléséhez.
Dr. Tóth Etelka főiskolai docens, három évtizede ténykedik a magyar helyesírás ügyéért. A számítógépes nyelvészeti munkálatok felelőseként vett részt a magyar lexikográfia első számítógéppel szerkesztett szótárának, az 1988-ban megjelent Helyesírási kéziszótárnak a szerkesztésében, jelenleg az új helyesírási szabályzat megalkotásán dolgozik.
Dr. Keszler Borbála professzor asszony munkássága önálló fejezetet nyit a magyar nyelvtudomány történetében. Személyéhez kötődik a magyar leíró grammatika rendszerének a megújítása, a magyar írásjelhasználat történetének a kidolgozása. Kutatási területe az orvosi szaknyelv, a mondatfonetika. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar íráskultúrát meghatározó, utóbbi három évtizedben megjelent helyesírási szótárak megszületésében. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának elnökeként vezetésével készült a 2015-ben megjelent akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadása. Tudományos (köztük több idegen nyelvű) közleményeinek száma meghaladja a kettőszázötvenet, amelyekre közel 800-an hivatkoztak. 1993 óta főszerkesztője a Magyar Nyelvőr című tudományos folyóiratnak. Számos tudományszervező és társadalmi funkciója mellett több mint fél évszázada végzi áldozatos oktatói munkáját, idén éppen 50. éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékén. Tanítványai közül doktorjelöltekből vált kutatók és tanárgenerációk sora került ki és kerül ki ma is. Dr. Keszler Borbála iskolateremtő tudós és pedagógus.
Dr. Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének habilitált docense. Kutatási területei között szerepel a szociolingvisztika, a két- és többnyelvűség, valamint a nyelvpolitika és a nyelvi jogok. Munkássága a kárpátaljai magyarság nyelvi identitásának megőrzése jegyében zajlik. 2001 óta tagja, az utóbbi évtizedben pedig vezetője a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak. Szakmai megbízatásai, köztük az MTA Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottsága, valamint a Genius Tudományos Tehetséggondozó Tanács munkájában való részvétel, a Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózat és Egyesületben végzett munka, az Anyanyelv-pedagógia, az Acta Academiae Beregsasiensis, a Regio – Kisebbségtudományi Szemle és más szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában folytatott tevékenység, a kiterjedt, 250 tételt meghaladó magyar és idegen nyelvű publikációs lista, a nemzetközi és hazai projektekben, illetve konferenciákon való részvétel, a Mindentudás Egyetemén tartott előadás, mind arról tanúskodik, hogy Dr. Csernicskó István munkássága kutatóként és tanárként elválaszthatatlan egységben fonódik össze a kárpátaljai magyarsággal.
Balogh Sándor a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központok megalkotójaként tevékeny szerepet vállalt abban, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelvet a határainkon messze túl, Ázsia, Afrika vidékein is mind többen megismerjék. Az úgynevezett magyar napok szervezésével olyan helyeken is bemutatta Magyarország kincseit, a magyar nyelvet, a magyar nemzeti értékeket, ahol korábban nem vagy alig hallottak hazánkról.  A központok létrehozásával elősegítette a gazdasági mellett a kulturális kapcsolatok létrejöttét, megerősödését számos ország és Magyarország között. Tevékeny részt vállalt mecénásként magyar nyelvű kiadványok készítésében és terjesztésében, és a határainkon túli kutatások, együttműködési törekvések, kulturális és humanitárius missziók támogatásában. A magyar kultúra, a magyar nyelv megismertetésében, a kulturális központok létrehozásában vállalt tevékeny szerepéért jutalmazta az Alapítvány Magyar Nyelvőr Díjjal.
Dr. Siptár Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, számos bizottsági tagsága mellett 1999 óta tagja, 2015-től pedig társelnöke az Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadásának munkálataiban szerkesztőként és lektorként egyaránt vezető szerepet vállalt. Fő kutatási területe a fonológiaelmélet, az angol és a magyar fonológia. Nemzetközileg széles körökben ismert és elismert nyelvész. Ezt bizonyítják a Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban tartott konferencia-előadásai, ezt igazolja legfontosabbnak tartott publikációja, amely The Phonology of Hungarian címmel társszerzőségben már két alkalommal is megjelent az Oxford University Press gondozásában. Eddig mintegy negyven tudományos kötet kiadásában vett részt szerkesztőként vagy fordítóként. 250 fölött jár publikációinak száma, amelyek közül nem egyet élvonalbeli nemzetközi folyóiratok – köztük a Language,a Theoretical Linguistics és a The Phonetician– jelentettek meg. Emellett Dr. Siptár Péter folyamatosan tevékenykedik olyan rangos magyar folyóiratok szerkesztőségében is, mint az Acta Linguistica Hungarica,a Beszédkutatás, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv. 1978 óta tanít. Odaadó munkájában mindig jelen van a tudomány iránti tisztelet és a nyelv iránt érzett szeretet.
A Magyar Nyelvőr Díj 2016-os díjazottjai:
Hőnyi Ede: 1963-ban lett a Földrajzinév-bizottság alapító tagja, ahol közel 40 évig tevékenykedett. A Helyesírási Bizottságban 1970-ben, földrajzi névi szakértőként kezdte, és a bizottság névváltozásait követve a mai napig is ebben a bizottságban tevékenykedik. A földrajzi nevek és megjelölések szabályait Fábián Pállal és Földi Ervinnel közösen, az MTA jóváhagyásával az Akadémiai Kiadó 1965-ben jelentette meg. A fenti három szerző 1998-ban a bővített, alaposabban kidolgozott A földrajzi nevek helyesírása című munkát is elkészítette. Az általuk kidolgozott szabályrendszert használja ma is a földrajzinév-írás, és a magyar helyesírási szabályzat 12. kiadása is ezt tartalmazza. Közreműködött a kémiai, az ásványtani, a botanikai és a zoológiai szakhelyesírások munkálataiban is. 1995-től 13 tanéven keresztül a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docenseként, majd címzetes docenseként a Kommunikáció Tanszéken magyar nyelvet és helyesírást tanított. Ő alkotta meg a Képes Történelmi Atlaszt. A földrajzi nevek helyesírásával kapcsolatos munkásságáért, áldozatos oktatói tevékenységéért Magyar Nyelvőr Díjban részesült.
Szathmári István: Magyar Nyelvőr Díjban részesült Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, aki iskolát teremtett a stilisztikát illetően. Húsz könyvet jelentetett meg a stilisztika, a magyar irodalmi nyelv története, a nyelvtudomány-történet, a helyesírás, a leíró nyelvtan és a nyelvtörténet témaköréből. Több mint fél évszázados eddigi pályáján ugyanis – éppen mestere, Bárczi Géza professzor hatására is – foglalkozott nyelvtudomány-történetünk általános kérdéseivel (korszakolás, szemlélet, módszer, külföldi hatások), egy-egy korszak, valamint nyelvészeti tudományág alakulásával, egy-egy nyelvtudós, továbbá intézmény munkásságával, kongresszusok és konferenciák mérlegre tételével és a hungarológia külföldi oktatásával. 1984-től alelnöke a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak.  Tagja rangos külföldi tudományos társaságoknak. Szathmári István kiváló tanár és tudós, elkötelezett a magyar kultúra és nyelv ápolása iránt.
Vančoné Kremmer Ildikó: A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docense, a kar dékánhelyettese, aki a szociolingvisztika, a kétnyelvűség és a kisebbségi anyanyelv-pedagógia kiváló szakértője. E témakörökből több mint 70 közleménye, két monográfiája jelent meg, és több mint 20 kötet szerkesztője. Óriási munkát végez mind az egyetemen, mind a felvidéki-magyarországi szakmai kapcsolatok szervezésében, az MTA-val közösen, a felvidéki magyar nyelvtudomány fejlesztése és a magyar nyelv ottani megmaradása érdekében. Tagja a Magyar Tudomány Külföldön elnöki bizottságának, és a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács titkára. Számos szlovákiai és nemzetközi projekt vezetője és résztvevője. A határon túli magyarság nyelvhasználatának kutatásáért, pedagógiai tevékenységéért Magyar Nyelvőr Díjban részesült.
A 2017-es évi díjazottak:
Majla Júlia határon túli magyar pedagógus, aki néhai férjével, Majla Sándorral házról házra járva 1989 szeptemberében megpróbálta megállítani a magyar tannyelvű iskola hanyatlását, gyerekeket toborozva a magyar óvodába, így őrizve és ápolva a magyar nyelvet. A Krónika, Szabadság és az Új Magyar Szó besztercei tudósítója volt. Ifjúkorában néprajzi táborokat szervezett, összegyűjtötte a Melles völgye hiedelemvilágának egy részét, ezzel is őrizve a helyi nyelvi emlékeket.  Gyűjtéseiből a Kolozsváron megjelenő Művelődés, majd sokkal később az Erdélyi Riport is közöl írásokat. Felnőttképző, oktatási szakértő. Szakmai kiadványokkal és akkreditált programokkal bővítette a „tanítók háza” programját. Oktatói tevékenységéért, a magyar nyelv ápolásáért, a néprajzi kultúrkincs gyarapításáért Magyar Nyelvőr Elismerő Oklevélben és Különdíjban részesült.
Szabómihály Gizella óriási munkát végzett és végez a felvidéki magyarság körében a magyar kisebbségiek anyanyelvű ügyintézésének, nyelvi jogainak az érvényesítése terén. Munkássága nélkülözhetetlen a magyar – szlovák és szlovák – magyar szaknyelvi, közigazgatási fordítások módszertanának, a szaknyelvi terminológia kidolgozásának területén, az egyetemi szakfordítói képzésben és a közigazgatásbeli anyanyelvi jogokért való folyamatos küzdelemben. Számos felvidéki eseménynek (pl. az Implom József helyesírási verseny felvidéki fordulójának, nyitrai magyar szakos egyetemisták magyarországi képzésének) kiváló szervezője. Munkásságáért Magyar Nyelvőr Díjban részesült.
Antalné Szabó Ágnes 1988 óta az ELTE, 1994 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának az oktatója, a Mai Magyar Nyelvi Tanszék egyetemi docense, 2008 óta a Szakmódszertani Központ vezetője. Évtizedek óta meghívott előadója, szervezője a hazai és a külhoni tanártovábbképzéseknek. Az MTA Helyesírási Bizottságának a tagja. Igen jelentős a tankönyvírói munkássága, több mint 50 magyar nyelvi tankönyv, tanári segédkönyv szerzője vagy társszerzője. Igen fontos része munkájának a tehetséges fiatalok, a tudományos hallgatói műhelyek támogatása. A 20 éves Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny alapító főszervezője. A 15 éves Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport alapító pedagógiai vezetője, a 10 éves Anyanyelv-pedagógia folyóirat alapító főszerkesztője. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának az alapító elnöke, korábban az Eötvös József országos középiskolai szónokverseny alapító szervezője. Antalné Szabó Ágnesnek meghatározó mind az oktatói, mind a szakmai-tudományos és a szakmai közéleti, tudományszervezői tevékenysége. Munkásságáért Magyar Nyelvőr Díjban részesült.
Laczkó Krisztina 1994-től egyetemi adjunktusként, 2006-től egyetemi docensként dolgozik. Főbb kutatási területei: leíró grammatika, helyesírás, szaknyelvi helyesírások, funkcionális-kognitív pragmatika és szövegtan. Hosszú évek óta részt vesz az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának munkájában, tagja volt a helyesírási szabályzat 12. kiadását előkészítő bizottságának. Megírta Mártonfi Attilával az első magyar helyesírási kézikönyvet. Szerkesztője a Magyar Nyelvőr, az Anyanyelv-pedagógiai és a Névtani Értesítő című folyóiratoknak. 10 éven át szerkesztette a Magyar Orvosi Nyelv című lapot. 2009 óta az Eötvös Collegium magyar műhelyének a vezetője, emellett 2013-től az intézmény aligazgatója. Munkásságáért Magyar Nyelvőr Díjban részesült.
A 2018-as évi díjazottak:
Dr. Raátz Judit 30 éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, 2004 óta a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetben a Mai Magyar Nyelvi Tanszék tanára. 2009 óta a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének a tudományos munkatársa. 39 éve tanít odaadóan, 34 éve a felsőoktatásban. A grammatika, a kommunikációelmélet, a retorika, az anyanyelv-pedagógia kiváló oktatója, a keresztnevek és a névhasználat kutatásának a vezető szakértője. Több szakmai szervezet aktív tagja, közöttük az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának, az Anyanyelvápolók Szövetsége választmányának, a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoportnak, a Magyar NyelvtudományiTársaság Névtani Tagozatának. A Magyartanári Tagozatnak 8 évig volt a titkára. Számos kiváló tanulmány, szakkönyv, anyanyelvi tankönyv szerzője és társszerzője. Az Eötvös-szónokverseny regionális fordulóin a zsűri elnöke, több éven át az Országos Kossuth-szónokverseny főszervezője. 21 éve a Simonyi Zsigmond helyesírási versenynek a szervezője. 1992 óta a Magyartanítás folyóirat rovatvezetője, majd a folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt. Korábban az Anyanyelv-pedagógia folyóirat Tanulmányok rovatának a vezetője. Kiemelkedő a tehetséggondozó tevékenysége, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában az alkalmazott nyelvészeti programban hat doktorandusz témavezetője. Számos hallgató felkészítő tanára a szónokversenyeken, az országos anyanyelv-tanítási versenyen. A tudományos diákköri mozgalom, több díjazott hallgató elkötelezett támogatója. A magyar nyelvi tantervek és az érettségi követelmények kidolgozásának a szakértője.  Raátz Judit a magyar nyelv kutatásáért, oktatásáért, áldozatos munkásságáért Magyar Nyelvőr Díjban részesült.
Dr. Hódi Éva vajdasági pedagógus Szerbiában, Adán él. Az adai középiskolában tanított, majd a Szarvas Gábor Könyvtár vezetője, később igazgatója volt. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke.Egyetemi szerelem nyomán került a Vajdaságba, Hódi Sándor pszichológus feleségeként. Adán a Szarvas Gábor könyvtár munkatársa, majd igazgatója volt, és a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület szervezőjeként, elnökeként fáradhatatlanul máig szervezi minden októberben a Szarvas Gábor nyelvművelő napokat. A rendezvénysorozat 1970-ben indult, még a kilencvenes évek háborús viszonyai között is megtartották. Bárczi Gézától kezdve Lőrincze Lajoson át sok magyarországi nyelvész látogatott el Adára. A legszorgalmasabb kapcsolattartó Szűts László volt. A Szarvas-napok fő programja a vajdasági általános és középiskolások nyelvi vetélkedője.
Kapcsolat:
E-mail: nyelvor@magyarnyelvor.hu
Adószám: 18120024-1-41
Bankszámlaszám: 11707024-20457129

DOKUMENTUMOK

Közhasznúsági jelentések:
200520062007, 2008200920102011201220132014201520162016 beszámoló, 2017, 2017 beszámoló

KÉPGALÉRIA

RÓLUNK ÍRTÁK

Magyar Nyelvőr Díjátadó 2017 - Médiafigyelés
Magyar Nyelvőr könyvadomány 2016 - Médiafigyelés
Magyar Nyelvőr Díjátadó 2015 - Médiafigyelés
Magyar Nyelvőr Díjátadó 2014 - Médiafigyelés